Jubileumi nagyinterjú Sárospataki Alberttel
Hogyan válik a digitális minőség esztétikai kérdés helyett a vállalkozások túlélési eszközévé, és miért nem elég egy cégnél csupán AI-előfizetéseket vásárolni a valódi fejlődéshez? Az Év Honlapja 25. jubileumi évének alkalmából indított nagyinterjú-sorozatunk nyitányaként a pályázat fővédnökével,a Billingo alapítójával és ügyvezetőjével, Sárospataki Alberttel beszélgettünk a technológiai hype mögötti üzleti értékről, a felelős vezetésről és az ügyfélközpontú digitális termékfejlesztés kulcstényezőiről. Ismerd meg, miért a problémához kell hűségesnek maradnunk - és hogyan kapcsolódik a motoros hajózás a sikeres vállalkozásépítéshez!
1. Miért álltál Az Év Honlapja mellé? Mi volt az a szakmai vagy személyes gondolat, ami miatt úgy döntöttél, hogy a neveddel és a tudásoddal is támogatod a 25 éves jubileumi pályázatot?
Vállalkozóként abban hiszek, hogy a jó példáknak óriási szerepük van abban, merre fejlődik egy piac. Amikor megmutatunk egy átgondolt digitális megoldást, nemcsak az alkotóit ismerjük el, hanem másoknak is segítünk felismerni, hogy ezt így is lehet csinálni. Lehet egyszerűbben, ügyfélközpontúbban, üzletileg eredményesebben működni.
A Billingót is azzal a szándékkal kezdtük építeni, hogy valamit, amit a vállalkozók szükséges, de sokszor körülményes feladatként élnek meg, a lehető legegyszerűbbé tegyünk. Ezért hozzám különösen közel állnak azok a digitális megoldások, amelyek mögött egy valós probléma megértése van. Ahol nemcsak az látszik, hogy valaki tudott egy jó felületet készíteni, hanem az is, hogy figyelt azokra, akik használni fogják.
Az Év Honlapjában számomra az a fontos, hogy láthatóságot és szakmai megerősítést adhat ezeknek a munkáknak. Egy ilyen elismerés a mögötte álló csapatnak is sokat jelenthet, visszaigazolást ad a rengeteg gondolkodásra, kísérletezésre és munkára, ami kívülről gyakran nem látszik.
Védnökként azt szeretném erősíteni, hogy a digitális minőségre ne esztétikai kérdésként tekintsünk. Egy jó honlap vagy szolgáltatás a vállalkozás versenyképességének része, bizalmat épít, ügyfelet hoz, munkát vesz le az emberek válláról. Szerintem ezt érdemes megmutatni és ünnepelni.
2. Mi van most igazán fókuszban nálatok? Melyek azok a területek, amelyekre ma a legtöbb figyelmet, energiát és fejlesztést fordítjátok - és miért pont ezek határozzák meg a következő éveiteket?
A Billingónál most az foglalkoztat bennünket leginkább, hogyan tudunk még többet hozzátenni a vállalkozók eredményességéhez. A számlázás fontos része a működésüknek, de az ő fejükben nem különálló szoftverfunkciók vannak. Ügyfelet szeretnének szerezni, időben megkapni a pénzüket, átlátni a vállalkozásukat, és szeretnének úgy növekedni, hogy közben ne minden új feladat náluk landoljon.
Ebből a nézőpontból gondolkodunk a fejlesztésekről is. Az adminisztráció csökkentése mellett egyre fontosabbnak tartom, hogy az adatok és a különböző folyamatok összekapcsolódjanak, és a vállalkozó könnyebben megértse, mi történik a cégében. Ne neki kelljen minden információt több helyről összeszednie ahhoz, hogy egy egyszerű kérdésére választ kapjon.
Az AI ebben kiemelt terület, de számomra a nagyobb lehetőség az, hogy olyan képességeket tehetünk elérhetővé kisebb vállalkozásoknak is, amelyekhez korábban külön szakértő, nagyobb csapat vagy jelentősebb költségvetés kellett. Ez már túlmutat a hatékonyságjavításon: azt is befolyásolja, hogy egy vállalkozó egyáltalán mibe mer belevágni.
Közben vezetőként legalább ennyire fontosnak tartom a saját szervezetünk fejlesztését. Olyan csapatot és működést kell építenünk, amely képes folyamatosan tanulni, felelősséget vállalni és alkalmazkodni. Hosszú távon a termékünk fejlődésének is az szab határt, hogy mi magunk mennyire tudunk fejlődni.
3. Ha kívülről nézel rá a saját iparágadra: mi változik most a leggyorsabban? Mi az, ami öt év múlva már egészen másképp fog működni, mint ahogyan ma megszoktuk?
Szerintem az változik a leginkább, hogy mit várunk el egy üzleti szoftvertől. Egyre kevésbé lesz elég, hogy egy részfeladatot jól elvégezzen, ha közben a felhasználónak kell összekötnie mindazzal, ami előtte és utána történik.
Egy vállalkozó szemszögéből a számla kiállítása, a pénz beérkezése, a könyvelés és a pénzügyi tervezés ugyanannak a működésnek a része. A szoftverpiac ezeket sokáig külön termékekként kezelte. Arra számítok, hogy a következő években sokkal fontosabbá válik, mennyire tudnak ezek a rendszerek együtt dolgozni, és mennyi kézi munkát hagynak közöttük az emberre.
Nem feltétlenül abban hiszek, hogy mindenre egyetlen óriásszoftver lesz a válasz. Inkább abban, hogy a jól együttműködő megoldások kerülnek előnybe, és a felhasználónak egyre kevésbé kell majd foglalkoznia azzal, hogy a háttérben hány külön rendszer vesz részt a feladat elvégzésében.
Ez a versenyt is átalakíthatja. Öt év múlva szerintem nem az lesz a legfontosabb összehasonlítási szempont, hogy melyik szolgáltatásnak hosszabb a funkciólistája. Sokkal inkább az, hogy melyikkel működik egyszerűbben és eredményesebben a vállalkozás. Nekünk is ebből kell kiindulnunk, nem abból, hogy a piac korábban milyen kategóriába sorolt bennünket.
4. Mit fog az AI valóban megváltoztatni a ti iparágatokban? Hol látsz valódi áttörést, és hol érzed azt, hogy egyelőre több a hype, mint a kézzelfogható üzleti érték?
Az egyik legnagyobb lehetőséget abban látom, hogy csökkenhet a távolság az információ és a cselekvés között. Egy vállalkozásban rengeteg adat keletkezik, de attól, hogy ezek rendelkezésre állnak, a vezető még nem feltétlenül látja, mire érdemes figyelnie.
Az AI például segíthet abban, hogy egy szokatlan eltérésre hamarabb felfigyeljünk, érthető magyarázatot kapjunk egy összefüggésre, vagy gyorsabban áttekintsük a lehetséges következő lépéseket. A valódi érték ott jelenik meg, amikor ebből időmegtakarítás, kevesebb hiba vagy jobb döntés lesz. Önmagában egy szépen megfogalmazott válasz még nem üzleti eredmény.
Pénzügyi területen ugyanakkor különösen fontosnak tartom, hogy ne akarjunk mindent generatív AI-jal megoldani. Egy pontos számításnak pontos számításnak kell maradnia. Szükség van ellenőrizhető adatokra, egyértelmű szabályokra és arra, hogy tudjuk, melyik lépést végezheti el önállóan a rendszer, és hol kell emberi jóváhagyás.
A hype nálam ott kezdődik, amikor egy megoldás bemutatón látványos, de a mindennapi működésben több ellenőrzést és javítást igényel, mint amennyi munkát megtakarít.
Nem az érdekel, mennyi AI van egy termékben, hanem az, hogy mitől lett jobb vele az ügyfél élete.Ehhez néha egy összetett intelligens rendszer kell, máskor egy jól megtervezett automatizmus. A felhasználó problémájából kell kiindulni, nem a technológia körüli lelkesedésből.
5. Az AI a sales világát is alapjaiban alakítja át. Te mit látsz ebből? Hogyan változik az értékesítés, az ügyfélszerzés és az ügyfélkapcsolat akkor, amikor egyre több feladatot algoritmusok és AI-agentek végeznek?
Szerintem érdemes különválasztani az értékesítés körüli munkát és magát az értékesítés lényegét. Információt gyűjteni, egyeztetést előkészíteni, ajánlatot összeállítani vagy utánkövetni egy érdeklődést rengeteg idő. Ezekben nagy lehetőséget látok az automatizálásra. De attól, hogy ezeket gyorsabban végezzük, még nem biztos, hogy jobban értjük az ügyfelet.
Egy rossz ajánlat nem lesz jó attól, hogy személyre szabott levélben küldjük el. És tízezer automatizált megkeresés sem jelent valódi ügyfélkapcsolatot. Én azt tartanám jó iránynak, ha a technológia segítségével relevánsabbá és hasznosabbá válna az értékesítés, kevesebb felesleges körrel, pontosabb ajánlatokkal és az ügyfél helyzetének jobb megértésével.
Az AI-agentek megjelenésével az is változhat, hogyan kerülünk be egyáltalán a lehetséges választások közé. Ha az ügyfél helyett egy rendszer végzi az előszűrést, még fontosabb lesz, hogy az ajánlatunk világos, a feltételeink átláthatók, az ígéreteink pedig alátámaszthatók legyenek.
Közben az emberi kapcsolat értékét sem írnám le. Amikor egy ügyfél bizonytalan, összetett döntést hoz, vagy probléma merül fel, nagyon is számít, hogy van-e valaki, aki érti a helyzetét és vállalja a megoldást.
A jó automatizálás szerintem felszabadítja az embereket arra, hogy ezekben a helyzetekben valóban jelen legyenek. Nem arra való, hogy a vállalat elbújjon az ügyfelei elől.
6. Mi lesz az ember versenyelőnye? Ha a technológia egyre többet tud, szerinted mely emberi képességek válnak még értékesebbé: bizalom, kreativitás, empátia, stratégiai gondolkodás, döntési képesség - vagy valami egészen más?
Én a felelősségvállalást emelném ki. Egy vezető munkája nem ér véget ott, hogy kapott egy jó elemzést vagy három lehetséges megoldást. Döntést kell hoznia, embereket kell maga mellé állítania, és vállalnia kell a következményeket akkor is, amikor nem minden úgy alakul, ahogyan tervezte.
Szerintem felértékelődik az is, hogy mennyire tudunk bizalmi kapcsolatokat építeni. Lehet valaki szakmailag kiváló, ha közben nem tud együttműködni, nem meri kimondani a bizonytalanságait, vagy nem lehet rá számítani nehéz helyzetben. Egy csapat ereje jelentős részben abból fakad, hogyan működnek együtt az emberek, nem pusztán abból, mennyi tudást halmoztak fel külön-külön.
A harmadik fontos képesség számomra a tanuláshoz szükséges alázat. El tudom-e fogadni, hogy valamiben egy kollégám többet tud nálam? Képes vagyok-e felülvizsgálni egy korábbi döntésemet? Tudok-e segítséget kérni anélkül, hogy azt a saját tekintélyem elvesztéseként élném meg?
Ezért tartom értékesnek a mentorálást és az őszinte szakmai párbeszédet is. Nemcsak válaszokat adnak, hanem segítenek észrevenni, hol gondolkodunk túl szűken.
A technológiától rengeteg támogatást kaphatunk. De azt, hogy milyen vállalatot építünk, hogyan bánunk az emberekkel, és mi mellett állunk ki, továbbra is nekünk kell eldöntenünk.
7. Mitől lesz ma egy digitális platform valóban jó? Design? Sebesség? Felhasználói élmény? Konverzió? Adat? AI? Bizalom? Ha csak három dolgot választhatnál, melyik három lenne számodra meghatározó?
Nálam a valódi haszon, az egyszerű használat és a bizalom lenne a három.
A valódi haszon azt jelenti, hogy a felhasználó számára fontos probléma oldódik meg. Gyorsabban végez valamivel, könnyebben dönt, kevesebbet hibázik, vagy képes lesz valamire, amire korábban nem volt. Ezt nem helyettesíti az, hogy a platform látványos vagy technológiailag izgalmas. El kell tudnunk mondani, mit nyer vele az, aki használja.
Az egyszerű használat számomra arról szól, hogy ne a felhasználóra terheljük a rendszerünk bonyolultságát. Egy vállalkozónak nem az a célja, hogy megtanuljon még egy szoftvert. El akar végezni egy feladatot. Nekünk kell annyira átgondolnunk a működést, hogy ehhez minél kevesebb magyarázatra és segítségre legyen szüksége. Sokszor éppen az egyszerű felület mögött van a legtöbb munka.
A bizalom pedig túlmutat az adatbiztonságon. Beletartozik a kiszámítható működés, az érthető árazás, az ígéretek betartása és az is, hogyan reagálunk, amikor valami nem sikerül. Üzleti szoftvernél az ügyfél a saját működésének egy részét bízza ránk. Ezt komolyan kell venni.
A design, a sebesség, az adat és az AI mind hozzájárulhat ehhez a háromhoz. A minőséget végül abban keresném, hogy az ügyfél szívesen, eredményesen és nyugodtan használja-e a szolgáltatást.
8. Mi az a változás, amire szerinted a magyar vállalatoknak most kellene felkészülniük? Mi az, amit ma még sokan alábecsülnek, de 2–3 éven belül komoly versenyelőnyt vagy versenyhátrányt jelenthet?
Azt gondolom, hogy a következő években jelentősen nőhet a különbség a tanulni képes és a megszokásaikhoz ragaszkodó vállalatok között. Az eszközökhöz való hozzáférés önmagában nem fogja eldönteni a versenyt. Sokkal fontosabb lehet, hogy egy cég milyen gyorsan ismer fel egy lehetőséget, hogyan próbálja ki, és miként építi be azt a napi működésébe.
Egy AI-előfizetés megvásárlása még nem szervezeti fejlődés. Ahhoz az is kell, hogy rendben legyenek az adatok, érthetők legyenek a folyamatok, legyen felelőse a változásnak, és mérjük, hogy valóban javult-e valami. Különben könnyen előállhat az a helyzet, hogy néhány lelkes kolléga ügyesebben dolgozik, de a vállalat egésze ugyanúgy működik tovább.
Vezetőként ebben nekünk is van feladatunk. Nem várhatjuk el a csapatunktól a kíváncsiságot és a nyitottságot, ha mi közben minden új megközelítést a korábbi tapasztalataink alapján utasítunk el. Teret kell adni a kipróbálásnak, de világossá kell tenni azt is, hogyan lesz egy kísérletből közösen használható tudás.
Befektetőként is fontos kérdésnek tartom, hogy egy vállalkozás előnye mennyire tartós. Ami ma a méretéből vagy a felhalmozott rutinjából fakad, holnap nem biztos, hogy ugyanannyit ér. Egy kisebb, gyorsabban tanuló csapat egészen új versenyhelyzetet teremthet.
Erre szerintem már most érdemes készülni: nem egyetlen technológiára fogadva, hanem a változásra való képességet erősítve.
9. Mit üzennél annak a vezetőnek vagy fejlesztőcsapatnak, aki ma digitális terméket, weboldalt vagy szolgáltatást épít? Mi az az egy gondolat, amit szerinted semmiképpen nem szabad szem elől tévesztenie?
A problémához legyél hűséges, ne az első megoldásodhoz.
Egy ötletbe könnyű beleszeretni, különösen akkor, ha már sok munkát tettünk bele. Ilyenkor hajlamosak lehetünk minden visszajelzést úgy értelmezni, hogy az a saját elképzelésünket igazolja. Pedig sokszor éppen abból lehet a legtöbbet tanulni, amikor a felhasználó mást csinál, mást kérdez, vagy egyszerűen nem érti, amit mi magától értetődőnek gondoltunk.
Ezért fontosnak tartom, hogy minél hamarabb találkozzon a termék a valósággal. Ne csak azt kérdezzük meg valakitől, hogy tetszik-e neki. Nézzük meg, hogyan próbálja használni, hol akad el, mit kerül meg, és miért tér vissza vagy miért nem. Ezek sokkal többet mondanak, mint az udvarias vélemények.
Vezetőként pedig azt kell segítenünk, hogy a csapat értse a megoldandó problémát. Ha csak feladatlistát kap, akkor feladatokat fog teljesíteni. Ha ismeri az ügyfél helyzetét és az elérni kívánt eredményt, sokkal nagyobb eséllyel talál a mi eredeti elképzelésünknél is jobb megoldást.
Befektetőként is jobban érdekel, hogy egy csapat mit tanult az ügyfeleitől, mint az, hány funkciót készített el. Az építési sebesség értékes, de csak akkor, ha közben jó irányba haladunk.
10. És egy kicsit rólad: mi az, amit kevesen tudnak rólad? Van olyan hobbi, szenvedély, rutin vagy érdeklődési terület az életedben, amely látszólag távol áll a munkádtól, mégis sokat hozzátesz ahhoz, ahogyan vezetőként gondolkodsz?
Szeretek motoros hajózni, és több mint tíz éve van hajóvezetői engedélyem. Itthon folyón és tavon is hajózom, Horvátországban pedig időnként kisebb motoros hajót bérelek.
A hajózás és a vállalkozásvezetés között szerintem érdekes párhuzam, hogy mindkettőben fontos a felkészülés, de egyikben sem lehet mindent előre megtervezni. Lehet világos célod és jó útiterved, közben azonban figyelned kell arra, ami ténylegesen körülötted történik. Ha változnak a körülmények, attól még nem lesz jó döntés ragaszkodni az eredeti tervhez, hogy induláskor sokat gondolkodtál rajta.
A felelősség is nagyon kézzelfogható. A kormánynál ülve nem csak a saját élményed számít, hanem azok biztonsága és nyugalma is, akik veled vannak. Vezetőként is fontosnak tartom ezt a nézőpontot, a döntéseink mások életére és lehetőségeire is hatnak.
Nekem ebben a kitartás és a makacsság közötti különbség is benne van. Fontos, hogy legyen bennünk elszántság, de ugyanilyen fontos észrevenni, amikor másképp kell folytatni.
És persze nem szeretnék minden hobbiból vezetői tananyagot csinálni. Néha egyszerűen csak jó vízen lenni.