A piacszegmentálás az STP stratégia első lépése. Célunk, hogy a nagy piacot szegmentáljuk kisebb szegmensekre. Ebben a fázisban a heterogén piacot homogén egységekre osztjuk.  Fontos, hogy a csoportokon belül minél nagyobb legyen a hasonlóság, azaz olyan kisebb csoportokat kell létrehoznunk, ahol hasonló, vagy azonos jellemzőkkel, szükségletekkel vagy viselkedési mintákkal rendelkeznek. Különböző csoportok között pedig minél nagyobb legyen az eltérés. 

A szegmentációnak általában az a célja, hogy a meglévő fogyasztókat részletesebben megismerjük vagy újabb szegmenseket derítsünk fel. Szegmentálás során könnyen körülírható fogyasztói csoportokat határozunk meg.

A szegmentálás csak akkor lehetséges, ha vannak különböző igények.

A szegmentálás folyamata:

• piac meghatározása
• szegmensképző ismérvek meghatározása
• szegmentálás elvégzése
• szegmensek nevesítése

A piacszegmentálás ismérvei:

A szegmentáció ismérvei valamilyen tulajdonság vagy jellemző, amely alapján végezzük a csoportosítást. Az ismérvek attól függően változhatnak, hogy milyen jellegű termékről/szolgáltatásról van szó és mi a piacszegmentálás célja.

A fogyasztók jellemzői alapján végzett szegmentáció ismérvei:

Demográfiai ismérvek:

A következő jellemzők alapján jöhetnek létre különböző szegmensek, mint például nem, vallás, életkor, családi állapot, család nagysága, hagyományok, szokások. A vallás, hagyományok, szokások befolyásolják a fogyasztói szokásokat..

Társadalmi-gazdasági ismérvek:

Az itt figyelembe vett jellemzők az iskolai végzettség, foglalkozás, jövedelem, vagyoni helyzet. A jövedelem olyan szempontból lehet mérvadó, hogy minél magasabb a fogyasztók átlagjövedelme, annál magasabb minőségű termékre/szolgáltatásra tartanak igényt.

Földrajzi ismérvek:

Ennél az ismérvnél olyan jellemzőket veszünk figyelembe, mint például tájegység, település mérete, lakóhely típusa, éghajlat, domborzati viszonyok.

Pszichológiai ismérvek:

Az itt figyelembe vett jellemzők közé sorolható a személyiség, énkép, világhoz való viszony, tanulás folyamat. Minden ember egy önálló személyiséggel rendelkezik, azonban mindig vannak hasonlóságok vagy azonosságok a vonásaik között. Egy extrovertáltabb személyiségek más vásárlási szándékkal rendelkeznek, mint introvertáltabb társai.

A fogyasztók magatartása alapján végzett szegmentáció ismérvei:

A vásárlás indítéka lehet racionális, emocionális és impulzus.

A racionális vásárlókra az a jellemző, hogy előre eltervezik a vásárlást, úgy érkeznek meg a boltba, hogy tudják miből mennyit szeretnének venni. A vásárlás szükségszerű náluk. Ők élelmiszereket, szükséges ruházatokat fognak beszerezni.

Emocionális vásárlásról abban az esetben beszélünk, amikor a vásárlás elsősorban érzelmi okokból történik, mint például amikor azért veszek meg magamnak egy terméket, például egy cipőt, mert a kedvenc influenszerem is ezt hordja.

Az impulzív vásárlók egy hirtelen jött döntés alapján vásárolnak. Ezek nem előre megtervezettek és általában kisebb összegűek, mint például, amikor meglátunk a kirakatban egy kis gumicukrot és megvesszük egy barátunknak. 

Ide tartozik a nem használók köre, volt használók köre, nekik már a vállalkozás nem, vagy csak nehezen tud értékesíteni. 

A potenciális használók köre és az első alkalommal használók köre a legfontosabb egy vállalat számára. Az első vásárlóknak nem okozhatunk csalódást és el kell érnünk, hogy rendszeres vásárlóink legyenek. A potenciális használókat pedig rá kell venni a kipróbálásra. 

A rendszeresen használók köre ismeri már a terméket/szolgáltatást és ragaszkodnak hozzá.

Márkahűség szerint csoportosíthatjuk a piacot erősen márkahű fogyasztókra, akik egy márkához ragaszkodnak.

Gyengén márkahű vásárlókra, akik két márka termékei között válogatnak. 

A csapongóan márkahű vásárlókra, akik a változatosságot keresik.

Nem márkahű fogyasztókra, akiket nem izgat a márka.

Végül pedig a márka elhagyókra, akik csalódtak az adott márkában.

Ide tartoznak a következő attitűdök: rajongó, pozitív, közömbös, negatív és ellenséges.