1. Miért álltál Az Év Honlapja mellé?

Mert idén bekerült két AI-kategória egy huszonöt éves versenybe, és ez többet jelent, mint amennyinek elsőre látszik. Egy szakmai díj azt mutatja meg, mit tart egy iparág ma színvonalnak. Ha a mezőny évekig ugyanazt méri, akkor a szakma is ugyanott marad. Amikor szóba került, hogy legyenek AI-kategóriák, nem kellett sokáig gondolkodnom, mert pontosan ez az a pont, ahol egy verseny nem követi a változást, hanem húzza.

A másik ok személyesebb. Háromszáznál több magyar cégnél voltunk már bent azzal a feladattal, hogy elinduljon náluk az AI, és a tapasztalatom az, hogy a legtöbb cégvezető nem információhiányban szenved, hanem bizonyítékhiányban. Egy pályázat, ahol kézzelfogható magyar megoldásokat lehet egymás mellett látni, pont ezt a hiányt tölti be.

2. Hány éve vagy a szakmai zsűri tagja?

Ez az első évem, és rögtön a jubileumi évad. Jó belépő.

Ami viszont nem első éves, az a rálátás: a BOOM Marketinggel évek óta építünk online marketing rendszereket, így többnyire a pályázók oldaláról láttam ezt a versenyt. Most átülök a másik oldalra, és bevallom, kíváncsibb vagyok rá, mint amennyire illik.

3. Mi változik most a leggyorsabban az iparágadban?

Az, hogy mennyi idő alatt lesz egy ötletből működő dolog. Ami tavaly három hét volt, az ma három nap, és a jövő héten már nem tudom, mennyi lesz. Ez önmagában örömteli, de van egy kellemetlen mellékhatása: a kivitelezés olcsóbb lett, a jó döntés pedig ugyanannyiba kerül. Vagyis a hiba is gyorsabban sokszorozódik.

Öt év múlva szerintem az lesz a legnagyobb különbség, hogy nem azt kérdezzük majd egy weboldalról, hogy hány látogatója van, hanem hogy mit intéz el magától. A honlap ma még egy kirakat, amit meg kell nézni. Egyre inkább ügyintéző lesz belőle, amivel beszélni lehet.

4. Mit fog az AI valóban megváltoztatni, és hol több a hype?

Valódi áttörést ott látok, ahol sok, egyforma, unalmas munka van:

ajánlatkészítés, ügyfélszolgálat, adatrendezés, tartalom első változata, dokumentáció. Ezek nem látványosak, de ezek viszik el a hetet.

Ahol szerintem több a hype, az a teljesen magára hagyott, emberi ellenőrzés nélküli működés ígérete. Nálam sem megy ki semmi addig, amíg én magam rá nem néztem, pedig ez a szakmám. Aki ma azt ígéri, hogy ránézés nélkül is jó lesz, az vagy nem csinálta még élesben, vagy nem mondja el a teljes képet.

És van egy harmadik kategória, amiről ritkán beszélünk: ami működik, de nem éri meg. Sokszor építettem olyat, ami hibátlanul futott, csak épp annyi babusgatást kért, hogy egyszerűbb lett volna magamnak megcsinálni. Ez nem hype, ez rossz üzleti döntés, és nehezebb észrevenni.

5. Hogyan változik a sales, amikor az AI egyre több feladatot végez el?

Eltűnik a felderítés ideje. Eddig az értékesítő azzal töltötte a reggelét, hogy kiderítse, kivel érdemes beszélni. Ez a rész ma elvégezhető menet közben, és ez felszabadít egy csomó órát.

Amit viszont nem vált ki semmi, az a bizalom. Minél több automatizált üzenetet kap valaki, annál többet ér az az egy, ami mögött tényleg van ember. A verseny szerintem nem a mennyiségben lesz, hanem abban, hogy ki mer kevesebbet és személyesebbet küldeni.

Egy dolog biztosan rosszabb lesz: a langyos, semmitmondó megkeresés eddig is hatástalan volt, mostantól viszont egyből látszik rajta, hogy gép írta. Aki eddig középszerűen kommunikált, az most rosszabbul fog járni, nem jobban.

6. Mi lesz az ember versenyelőnye?

Az ízlés és a felelősség.

Az ízlés azért, mert ha minden anyagot percek alatt elő lehet állítani, akkor az lesz az érték, hogy valaki ránéz és azt mondja, ez jó, ez pedig nem. Ez nem technikai tudás, hanem évek alatt összegyűlt mérce.

A felelősség pedig azért, mert a döntés mögé oda kell állni. Egy rendszer nem vállal felelősséget azért, amit kiad a kezéből. Ha egy cégben senki nem áll oda a döntés mögé, akkor nem automatizáltunk, hanem elkentünk valamit.

7. Szerinted mitől jó ma egy digitális platform? 

Három dolog:

 Sebesség. Nem technikai mutatóként, hanem úgy, hogy mennyi idő alatt jutok el oda, amiért jöttem.

Bizalom. Látszik-e, hogy ki áll mögötte, kivel van dolgom, mi történik az adatommal. Minél több a generált tartalom, annál többet ér ez.

Konverzió. Nem szépségverseny ez, hanem eszköz. Ha az oldal nem csinál semmit a tulajdonosa üzletéért, akkor csak egy drága névjegykártya.

A designt azért hagytam ki a háromból, mert nem azt gondolom, hogy nem számít, hanem azt, hogy a design a fenti három kiszolgálója. A szép oldal, ami lassú és nem meggyőző, bukott oldal.

8. Milyen szempontok alapján bírálsz?

Objektíven azt nézem, hogy teljesíti-e a feladatát: sebesség, mobilos használhatóság, érthető szerkezet, működő folyamatok, mérhető cél.

Szubjektíven egyetlen kérdést teszek fel magamnak: érzem-e rajta, hogy valaki gondolkodott. Hogy valaki végigment a saját látogatója fejében, és nem csak kipipálta a sablont. Ez mindig látszik, és rendszerint az apróságokon: a gombok szövegén, azon, hogy mit kérdeznek meg és mit nem, azon, hogy mi történik, ha valaki elront valamit.

Ami megfog egy oldalon: ha őszinte. Ha nem állít többet magáról, mint ami.

9. Mire kellene most felkészülniük a magyar vállalatoknak?

Arra, hogy nem elég egy-egy embernek használnia az AI-t. Amit szinte mindenhol látok, az ugyanaz: az AI ott van valahol a cég szélén, egy-egy kolléga ügyesen használja a saját feladataira, néha születik belőle valami látványos, aztán visszaáll minden a régi kerékvágásba.

Ez nem bevezetés, ez hobbi.

Amit alábecsülnek, az nem a technológia, hanem a folyamat. Ha nincs leírva, hogyan dolgozik ma a cég, akkor nincs mit átadni egy rendszernek sem. Az AI nem rendet csinál a káoszban, hanem felgyorsítja.

És hadd mondjam ki azt is, ami miatt annyit oktatok, amennyit. Meggyőződésem, hogy ha Magyarország ezt is lekési, ahogy a digitalizációt annak idején lekéste, annak hosszú távon nagyon súlyos ára lesz, és ezt egyáltalán nem szeretném végignézni.

10. Mit üzennél annak, aki ma digitális terméket épít?

Hogy ne felejtse el megkérdezni, kinek épül.

Könnyű beleszeretni abba, amit csinálunk, különösen most, amikor olyan gyorsan áll össze. De a felhasználót nem érdekli, milyen okosan oldottuk meg. Az érdekli, hogy gyorsabban végez-e azzal, amiért odajött.

Az az egy gondolat, amit nem szabad szem elől téveszteni: a technológia azóta vált igazán hasznossá, amióta nem vár ránk. Minden program, amit valaha megvettünk, türelmesen várta, hogy megnyissuk.

Most először van olyan eszközünk, ami akkor is dolgozik, amikor eszünkbe sem jut. Aki ezt megérti, az nem funkciókat fog fejleszteni, hanem elvégzett munkát ad át.

11. És egy kicsit rólad: mi az, amit kevesen tudnak rólad? 

Hogy a munkám egyik fele nem a képernyő előtt zajlik. Cégvezető vagyok egy közösségben, a Warrior Tribe-ban, ahol férfiakkal dolgozunk azon, hogy rendbe tegyék az életük azon részét, amiről nem szoktak beszélni.

Mentorálok, egyéni alkalmakat tartok, táborokat viszek.

Látszólag ennek semmi köze a digitális iparhoz. Valójában ez tanított meg a legtöbbre abból, amit vezetőként tudok. Ott nem lehet jó prezentációval nyerni. Ott az derül ki egy óra alatt, hogy valaki őszinte-e magával. És miután ezt elégszer végignézi az ember, utána egy üzleti megbeszélésen is sokkal hamarabb veszi észre, ha valaki önmagát győzködi.

A másik, amit ez ad: türelem. Egy ember nem változik meg egy beszélgetéstől, és egy cég sem változik meg egy workshoptól. Mindkettő ugyanúgy működik, és ezt jobb korán megtanulni.