Miért álltál Az Év Honlapja mellé? Mi volt az a szakmai vagy személyes gondolat, ami miatt úgy döntöttél, hogy a neveddel és a tudásoddal is támogatod a 25 éves jubileumi pályázatot?

Az Év Honlapjához személyes történet köt. 2009-ben egyik startupunkkal, a veledutaztam.hu-val neveztünk a pályázatra, és díjat is nyertünk. Ez meghatározó szakmai élmény volt számomra, hiszen saját fejlesztésű digitális megoldásunk kapott elismerést egy rangos szakmai közösségtől.

Néhány évvel később felkértek, hogy csatlakozzam a szakmai zsűrihez, amelynek 2013 óta vagyok tagja. Így tulajdonképpen a pályázói oldalról kerültem át az értékelői oldalra.

Azért tartom fontosnak ezt a kezdeményezést, mert a digitális szakmának szüksége van olyan fórumokra, amelyek nemcsak elismerik a jó teljesítményeket, hanem irányt is mutatnak.

A 25 éves jubileum pedig különösen érdekes: negyedszázad alatt a weboldalak egyszerű információs felületekből komplex üzleti rendszerekké váltak. Jó érzés ennek a fejlődésnek nemcsak szemlélője, hanem aktív résztvevője is lenni.

Hány éve vagy a szakmai zsűri tagja? Hogyan fejlődtek a honlapok és digitális megoldások ezen időszak alatt?

2013 óta, vagyis immár 13 éve veszek részt a szakmai zsűri munkájában. Ez alatt az idő alatt gyakorlatilag átalakult, hogy mit nevezünk jó weboldalnak. Tizenhárom évvel ezelőtt még sokszor a látvány, az egyedi grafikai megoldások és a technológiai újdonságok határozták meg a digitális minőséget. Ma már ezek önmagukban nem elegendők.A mobilhasználat dominanciája, a felhasználói élmény, az adatvezérelt optimalizálás, a konverzió és most már a mesterséges intelligencia teljesen átalakították az elvárásokat.

Számomra az egyik legfontosabb változás, hogy egy weboldal ma már nem egyszerű kommunikációs eszköz, hanem az üzleti működés szerves része.Ma már nem az a kérdés, hogy egy weboldal mennyire látványos, hanem az, hogy mennyire eredményes.

A jó digitális megoldásnak nemcsak tetszenie kell a felhasználónak, hanem segítenie kell őt a célja elérésében, miközben mérhető üzleti értéket teremt.

Ha kívülről nézel rá a saját iparágadra: mi változik most a leggyorsabban? Mi az, ami öt év múlva már egészen másképp fog működni?

Szerintem jelenleg a legnagyobb változás nem technológiai, hanem szemléletbeli. A digitális marketing évtizedeken keresztül elsősorban arról szólt, hogyan érjük el a felhasználót, hogyan szerezzük meg a figyelmét, és hogyan tereljük a saját felületeinkre.

Most viszont egy olyan korszakba lépünk, ahol egyre gyakrabban nem maga a felhasználó keres, hasonlít össze és választ, hanem egy intelligens rendszer segíti, vagy akár részben el is végzi helyette ezeket a feladatokat. Ez alapjaiban változtathatja meg a keresőoptimalizálást, a hirdetési piacot, az e-kereskedelmet és az ügyfélszerzést.

Öt év múlva szerintem sokkal kevésbé fogunk önálló weboldalakban és hirdetési csatornákban gondolkodni. Sokkal inkább összekapcsolt digitális ökoszisztémákban, amelyek képesek értelmezni a felhasználói szándékot és személyre szabott megoldásokat kínálni.

A következő évek egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogy a márkák hogyan maradnak láthatók egy olyan világban, ahol a vásárlói döntések egy részét már algoritmusok készítik elő.

Mit fog az AI valóban megváltoztatni a ti iparágatokban? Hol látsz valódi áttörést, és hol érzed azt, hogy egyelőre több a hype, mint a kézzelfogható üzleti érték?

Az AI már most is jelentős változásokat hoz a marketingkommunikációban, de szerintem fontos különbséget tenni a technológiai lehetőség és a valódi üzleti érték között.

A legnagyobb áttörést az adatelemzésben, a prediktív modellezésben, a kampányoptimalizálásban és a személyre szabott ügyfélkommunikációban látom.

Ezeken a területeken az AI nem egyszerűen gyorsabbá teszi a munkát, hanem olyan összefüggések felismerésében is segíthet, amelyek korábban jelentős emberi erőforrást igényeltek.

A kreatív tartalomgyártásban is óriási a fejlődés, de itt már óvatosabb lennék.

Attól, hogy egy rendszer néhány másodperc alatt képes száz reklámszöveget vagy látványtervet generálni, még nem biztos, hogy bármelyik valóban jó lesz.

A gyorsaság nem egyenlő a kreativitással, a mennyiség pedig nem egyenlő a minőséggel.

A hype-ot elsősorban ott érzem, ahol az AI használata önmagában válik céllá, nem pedig egy konkrét üzleti probléma megoldását szolgálja.

Mi a Markweb Digitalnál is elsősorban azt vizsgáljuk, hogyan lehet az új technológiákat mérhető eredményekre váltani. Számomra az AI értékét végső soron nem az határozza meg, hogy mire képes, hanem az, hogy milyen üzleti eredményt tudunk elérni vele.

Az AI a sales világát is alapjaiban alakítja át. Te mit látsz ebből? Hogyan változik az értékesítés, az ügyfélszerzés és az ügyfélkapcsolat akkor, amikor egyre több feladatot algoritmusok és AI-agentek végeznek?

Az értékesítésben az AI egyik legfontosabb hatása szerintem az lesz, hogy jelentősen csökkenti az ügyfélszerzéshez kapcsolódó adminisztratív és elemzési feladatokat. A potenciális ügyfelek azonosítása, az érdeklődők előminősítése, a személyre szabott ajánlatok előkészítése és az utánkövetés egyre nagyobb része automatizálható.

Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az emberi értékesítés jelentősége csökken. Éppen ellenkezőleg. Minél több lesz az automatizált megkeresés, annál nagyobb értéke lesz a valóban releváns, személyes és hiteles kommunikációnak. A B2B-piacon különösen igaz, hogy egy üzleti döntés nem kizárólag adatokon és ajánlatokon múlik. Legalább ilyen fontos a bizalom, a szakmai hitelesség és annak megértése, hogy az ügyfélnek valójában mire van szüksége.

Úgy gondolom, hogy a jövő sikeres értékesítője nem feltétlenül az lesz, aki a legtöbb ügyfelet keresi meg, hanem aki a legjobban érti az ügyfeleit. Az AI segíthet megtalálni az ügyfelet. A bizalmat azonban továbbra is ki kell érdemelni.

Mi lesz az ember versenyelőnye? Ha a technológia egyre többet tud, szerinted mely emberi képességek válnak még értékesebbé?

Három képességet emelnék ki: a kreativitást, a stratégiai gondolkodást és a döntési képességet. Az AI egyre több információt képes feldolgozni, egyre jobb javaslatokat tud adni, és számos operatív feladatot gyorsabban elvégez, mint mi. De a valódi kérdés sokszor nem az, hogy milyen választ kapunk, hanem az, hogy jó kérdést tettünk-e fel.

A kreativitás számomra nem pusztán új ötletek kitalálását jelenti, hanem azt a képességet, hogy egy problémára a megszokottól eltérő, mégis működőképes megoldást találjunk. Szeretem azt a gondolatot, hogy:

„A megszokott megoldások megszokott eredményeket hoznak.”

Ez különösen igaz a marketingben. Ha valódi versenyelőnyt akarunk teremteni, nem elégedhetünk meg azzal, hogy ugyanazokat az eszközöket használjuk, mint mindenki más.

Ugyanakkor a kreativitás önmagában kevés. Kell hozzá stratégiai gondolkodás, hogy felismerjük, melyik ötletben van valódi potenciál, és döntési képesség, hogy meg is valósítsuk. A jövőben szerintem azok lesznek igazán sikeresek, akik képesek az emberi kreativitást és ítélőképességet a technológia hatékonyságával ötvözni.

Mitől lesz ma egy digitális platform valóban jó? 

Ha csak három szempontot választhatnék, akkor a felhasználói élményt, az üzleti eredményességet és a bizalmat emelném ki.

Az első a felhasználói élmény. Egy digitális platformnak intuitívnak, gyorsnak és egyszerűen használhatónak kell lennie. A felhasználónak nem szabad azon gondolkodnia, hogyan működik egy rendszer. A jó megoldás természetesnek hat.

A második az üzleti eredményesség. Marketingesként számomra ez megkerülhetetlen. Egy weboldal vagy applikáció akkor működik jól, ha teljesíti azt a célt, amelyért létrehozták. Legyen szó értékesítésről, érdeklődőszerzésről, ügyfélkiszolgálásról vagy márkaépítésről.

A harmadik pedig a bizalom. Ez talán egyre fontosabb lesz. Egy olyan digitális környezetben, ahol az AI segítségével gyakorlatilag bárki képes professzionális megjelenést létrehozni, a hitelesség önálló versenyelőnnyé válik.

A design, a sebesség, az adat és az AI mind fontos eszközök, de számomra ezek a három alapelv szolgálatában állnak. A jó digitális platform egyszerűvé teszi a felhasználó életét, eredményt hoz az üzletnek, és közben bizalmat épít.

Te milyen szubjektív és objektív szempontok alapján bírálsz? Mi fog meg egy igazán jó oldalon?

A zsűrizés során igyekszem egyszerre felhasználói, kreatív és üzleti szemmel vizsgálni a nevezéseket. Az objektív szempontok között fontosnak tartom a technikai működést, a sebességet, a mobiloptimalizáltságot, a navigáció logikáját, az akadálymentességet és a felhasználói élményt. Emellett mindig megpróbálom megérteni az adott platform üzleti vagy kommunikációs célját is. Egy webáruházat például más szempontok szerint kell értékelni, mint egy kulturális intézmény weboldalát vagy egy innovatív digitális szolgáltatást.

A szubjektív oldalon számomra a kreativitás és az egyediség a meghatározó. Szeretem azokat a megoldásokat, amelyek mernek eltérni a megszokottól, de nem öncélúan teszik ezt. Egy különleges animáció, egy merész vizuális világ vagy egy szokatlan navigáció akkor igazán értékes, ha hozzáad a felhasználói élményhez. Ami igazán megfog egy weboldalon, az az, amikor az ötlet, a design és a funkcionalitás egységet alkot. Amikor nem érzem, hogy külön-külön tervezték meg a megjelenést és a működést, hanem minden részlet ugyanazt a célt szolgálja. És természetesen mindig értékelem, ha egy nevezésben van valami, amire azt mondom: ezt még nem láttam így megoldva.

Mi az a változás, amire szerinted a magyar vállalatoknak most kellene felkészülniük? Mi az, amit ma még sokan alábecsülnek, de 2-3 éven belül komoly versenyelőnyt vagy versenyhátrányt jelenthet?

Szerintem a magyar vállalatok jelentős része még mindig alábecsüli az adatok, a mesterséges intelligencia és a digitális ügyfélélmény együttes jelentőségét.

Sokan különálló eszközökben gondolkodnak: van egy weboldaluk, futtatnak hirdetéseket, használnak CRM-rendszert, esetleg már AI-megoldásokat is.

De ezek gyakran nem alkotnak egységes rendszert. A következő néhány évben szerintem azok a vállalatok kerülhetnek előnybe, amelyek képesek összekapcsolni az adataikat, a marketingfolyamataikat, az értékesítésüket és az ügyfélkiszolgálásukat.

Emellett egy másik, talán még fontosabb változásra is fel kell készülni. A jövőben nem lesz elegendő a Google találati listáján jól szerepelni. Egyre fontosabbá válik, hogy a márkánkat az AI-alapú keresők és digitális asszisztensek is releváns, hiteles szereplőként ismerjék fel. Ez új kihívásokat jelent a keresőoptimalizálásban, a tartalomstratégiában és a márkaépítésben is.

Azt gondolom, hogy két-három éven belül már nem az lesz a kérdés, használ-e egy vállalat mesterséges intelligenciát, hanem az, hogy mennyire tudatosan és hatékonyan építette be a működésébe.

Mit üzennél annak a vezetőnek vagy fejlesztőcsapatnak, aki ma digitális terméket, weboldalt vagy szolgáltatást épít?

Azt, hogy ne a technológiából, hanem a megoldandó problémából induljon ki. Nagyon könnyű beleszeretni egy új fejlesztési lehetőségbe, egy látványos funkcióba vagy éppen egy AI-megoldásba. De attól, hogy valamit technológiailag meg tudunk valósítani, még nem biztos, hogy szükség is van rá. A legjobb digitális termékek szerintem nem feltétlenül a legösszetettebbek, hanem azok, amelyek egy valódi problémát oldanak meg egyszerűen, érthetően és hatékonyan. És van még egy gondolat, amit fontosnak tartok.

„Az ötlet csak lehetőség. A megvalósítás teszi értékké.”

A digitális világban rengeteg jó ötlet születik, de az igazi különbséget a következetes megvalósítás, a folyamatos mérés és a fejlesztés jelenti. Ne csak valami újat akarjunk létrehozni. Valami jobbat.

És egy kicsit rólad: mi az, amit kevesen tudnak rólad? Van olyan hobbi, szenvedély, rutin vagy érdeklődési terület az életedben, amely látszólag távol áll a munkádtól, mégis sokat hozzátesz ahhoz, ahogyan vezetőként gondolkodsz?

A munkámon kívül is kifejezetten érdekelnek azok a helyzetek, ahol egyszerre van szükség kíváncsiságra, tervezésre és alkalmazkodásra.

Szeretek utazni, új helyeket felfedezni, és időt tölteni a természetben. Ezek a tevékenységek számomra nemcsak kikapcsolódást jelentenek, hanem lehetőséget arra is, hogy egy kicsit más perspektívából nézzek a dolgokra. A mindennapi üzleti működésben gyakran nagyon gyorsan kell döntéseket hoznunk, és hajlamosak vagyunk a megszokott gondolkodási mintáink szerint cselekedni. Amikor viszont kiszakadunk ebből a környezetből, sokszor egészen más összefüggéseket veszünk észre.

Vezetőként fontosnak tartom a tudatos tervezést, ugyanakkor azt is megtanultam, hogy nem lehet mindent előre kiszámítani. A jó stratégia szerintem nem attól jó, hogy minden körülmények között ragaszkodunk hozzá, hanem attól, hogy képesek vagyunk alkalmazkodni, miközben a célunkat nem veszítjük szem elől.

Talán ez az egyik legfontosabb párhuzam a magánélet és a munkám között: tudni kell, hová szeretnénk eljutni, de közben nyitottnak kell maradnunk az új utakra is.