A legelső AR rendszert a ’90-es évek elején fejlesztette ki Louis Rosenberg amerikai feltaláló, csupán egy évvel diplomája megszerzése után. Az első AR rendszer az emberi teljesítmény javítására és távoli feladatok elvégzésére szolgált, és mint nagyon sok más találmány, ez is hadászati fejlesztésként kezdte a pályafutását.

2000-ben aztán Bruce H. Thomas megalkotta az első AR „mobiljátékot”, az ARQuake-et, ami csak annyiban volt mobil, hogy egy, a Szellemirtókhoz hasonló felszerelésben lehetett az utcán sétálva a népszerű számítógépes játékkal lövöldözni az autók közt. Az AR ugyanis abban különül el lényegesen a VR-tól, hogy nem egy előre szimulált digitális térben mozog a felhasználó, hanem a virtuális elemekkel kiegészített fizikai valóságban.

A szórakoztatóipari szárnypróbálgatás után még durván egy évtizednek el kellett telnie, hogy a kiterjesztett valóság mindennapi beszédtémává váljon a tech-lapok hasábjain és összekapcsolódjon a legkézenfekvőbb hordozóközegével, az okos szemüvegekkel.

Kiterjesztett hardverek

Az okos szemüvegek piacának első és leglátványosabb eredményét a Google Glass projektje hozta. A koncepció az volt, hogy az eszköz egy teljesen átlagos szemüveg lencséjére vetítsen kiegészítő információkat a felhasználó számára közlekedés vagy bármilyen más tevékenység során. Az okos szemüveg nem sokkal a megjelenése után hamar a kritikák kereszttüzébe került, és emiatt egy ideig jegelték is a projektet – egészen tavalyig, amikor is szóba került a Google Glass felélesztése. Sokak szerint a szemüveg veszte az lehetett, hogy túl hamar húzott, túl merészet és túl újat, emiatt pedig nem tudták kellőképpen a helyén kezelni.

2015-ben megérkezett a Microsoft is a versenybe, és bemutatták a HoloLens-t, ami ugyan szintén fejlesztési fázisban van, de már most nagy sikereket jósolnak a főként holografikus elemeket használó, saját fejlesztésű – egyúttal pedig Windows 10 operációs rendszerrel futó – szemüvegnek.

De többek közt idesorolhatnánk a Magic Leap-et, a Sony Smart EyeGlass-t vagy a CastAR-t is, mint kortárs, kiterjesztett valóság szemüveg, mivel a téma népszerűségének köszönhetően gombamód szaporodnak az újabbnál újabb beruházások – és a VR headset-ek tömkelegéről még nem is beszéltünk.

Van élet a szemüvegen túl

Az elmúlt néhány évben viszont a szemüveglencsék mellett egy másik felületen is megjelent a kiterjesztett valóság, mégpedig a telefonképernyőkön. AR alapú mobilalkalmazással már ezelőtt is lehetett találkozni, elég csak a Google Translate valós időben fordító funkciójára vagy a Snapchat filtereire gondolnunk.

Az „elmobilosodásnak” köszönhetően a kiterjesztett valóság előtt egy új terület is megnyílt: a marketingkommunikáció. Az egyik legmérvadóbb AR-rel foglalkozó, marketing fókuszú vállalkozás a holland Layar volt, egészen addig, amíg egy Blippar nevű cég fel nem vásárolta, ezzel létrehozva az egyik legnagyobb felhasználói bázisú AR vállalatot.

A Blippar legnagyobb erőssége a tárgyfelismerés és a deep learning, amit különböző befektetőknek köszönhetően olyan fejlettségi szinten áll, hogy jelenleg kutyafajtákat is képes felismerni és megkülönböztetni. A tanítható visual browsert legelőször 2014-ben mutatták be, pont egy Google Glass-en demonstrálva a különböző funkcióit.

A tárgyfelismerés mellett a Blippar egy kiváló egyirányú kommunikációs eszköz, amivel a brandek egyedi AR tartalmakat juttathatnak el a felhasználókhoz.

Sikere a felhasználó központúságban rejlik, ugyanis mind az alkalmazás, mind a cégek számára biztosított DIY eszközök használata pofonegyszerű. Ennek köszönhetően egyre többen alkalmazzák termékcsomagolások vagy nyomtatott kiadványok „megelevenítésére” is, de a lehetőség száma korlátlan.

Erős magyarországi jelenlét

Az Adamsky Budapest 2016 nyár eleje óta a Blippar szerződött partnere Magyarországon. Már számos AR projekten vannak túl, és augusztus elején egy különlegességgel rukkoltak elő.

"Folyton keressük az újabb megközelítéseket, mivel úgy gondoljuk, hogy rengeteg feltérképezetlen lehetőség rejlik a kiterjesztett valóságban és a Blipparban. Már így is rengeteg tapasztalatot szereztünk a partnerségünk alatt, és remélhetőleg lesz alkalmunk ezeket kamatoztatni a jövőben is" – mondta el Vaszary Ádám, az Adamsky Budapest ügyvezetője.

Az ügynökség néhány belső kommunikációs kampány mellett készített már publikus, kiegészítő AR aktivitásokat a MÜPÁ-nak és a Pepsinek is.

A MÜPA Hangjáték utókommunikációjaként egy Blippen keresztül elérhető online játékot készítettek, a budapesti Wagner-napokra pedig interaktív, kiterjesztett valóságalapú programfüzetekkel álltak elő.

Legutóbb két Pepsi-szponzorált fesztiválon jelent meg a Blippar az Adamsky közbenjárásával: az EFOTT-on és a CAMPUS-on. A promóciós kupakokat leblippelve a felhasználók egy virtuális fesztiválcsomagot hívhattak elő, színpadokra lebontott programokkal, térképpel és különböző fotókerettel.

A legújabb projekttel pedig világviszonylatban is különleges megoldással, egy óriásháló segítségével életre kelthető belvárosi épülettel jelentek meg. Az óriásháló egész augusztusban látható az Andrássy út elején. A Blippar segítéségével bárki megelevenítheti a hálót, ahol különböző videós tartalmak megtekintése mellett nyerni is tudnak a felhasználók. Az óriásháló működését bemutató videó itt tekinthető meg.

/mediapiac.com/